Urotherapy and Urodynamics Course, Utrecht – Beszámoló
Kedves Kollégák!
Köszönöm a megszavazott bizalmat, igyekszem ezt kiérdemelni és vezetőségi tagként a legjobb tudásom szerint ellátni a rám bízott feladatokat.
A legutóbbi, Fiatalok Fórumával kiegészült hazai kongresszusunkon sajnos nem tudtam részt venni, mert még annak kihirdetése előtt regisztráltam az egyébként csak 5 évente megtartott, nemzetközi Urotherapy and Urodynamics Course-ra, amit az ICCS (Nemzetközi Gyermek Kontinencia Társaság) is jegyez. A kurzus idén is Utrecht külvárosában, Zeistben került megrendezésre egy impozáns hotel "mozi" termében.
A két napos kurzusra 14 országból érkeztek résztevők. Az elismert holland centrumok (Utrecht, Nijmegen, Rotterdam, Amsterdam) előadói mellet dán (Søren Rittig – Aarhus University Hospital) és amerikai (Jason Van Batavia – CHOP, Israel Franco - University of Tennessee, Yale University School of Medicine) előadók is voltak. Utóbbiak mindketten nagy nevek az urodinámia berkein belül. Franco Professzorral már korábbi ESPU kongresszuson, illetve több webinaron is volt szerencsém találkozni. Sajátos a stílusa, az áramlástani és matematikai megközelítésű klinikai gondolkodása és az évtizedes tapasztalata gyakorlatilag utolérhetetlen. A dániai rendszer annak részletes, mindenre kiterjedő adatgyűjtési sajátosságaival engem sokadszorra is lenyűgözött. Ennek bizonyítékául alább egy cikk az enuresis nocturna és az ADHD egymással is összefüggésbe hozható genetikai rizikójáról.
Breinbjerg A, Jørgensen CS, Walters GB, et al. Exploring the Genetic Risk of Childhood Daytime Urinary Incontinence: A Genome-Wide Association Study. J Urol. 2024;212(6):851- 861. doi:10.1097/JU.0000000000004187
A kurzus rendkívül jól, pontosan, de közben a hollandokra jellemző könnyedséggel és nyitott szemlélettel lett megszervezve. Döntően a non-invazív és invazív urodinámia alapkérdéseinek aktualitásairól volt szó. Az első két előadás a széklettartási zavarokról és ezeknek az urológiai rendszerrel kapcsolatos problémáiról és lehetséges megoldásairól szólt. Kiemelendő, hogy ennek megoldása nélkül nem lehet az urológiai problémákkal érdemben tovább lépni, de sokszor a "bowel dysfunction" megfelelő kezelése magával hozza a vizelet inkontinencia javulását vagy megszűnését is. Nagyon tetszett a beszámoló az alacsony volumenű beöntések hatékonyságáról, amihez számos cégtől lehet már eszközt vásárolni.
Hougaard NB, Andersen RF, Kamperis K, Jørgensen CS. Low-volume transanal irrigation (TAI) in the treatment of functional faecal incontinence in children: a cohort study. Int J Colorectal Dis. 2025;40(1):29. Published 2025 Jan 30. doi:10.1007/s00384-025-04813-0
Hamarosan érkezik a Rome V kritérium rendszer, amiben számos nomenklatúra változás várható. Érdekes volt hallani a bél-agy tengelyről és a mikrobiom jelentőségéről.
Az elméleti előadások körbejárták a leggyakoribb kórképeket, pl. enuresis nocturna, dysfunctionalis vizelés, overactive bladder, stb. Több átfogó előadást hallottunk a megfelelő indikációval, megfelelő módon végzendő non-invazív (EMG-vel kiegészített uroflow, otthoni uroflowmetria, naplók) és invazív (cystometria, video-urodinámia, nyomás-áramlás vizsgálat) urodinámiás vizsgálatokról, azok értelmezéséről és csapdáiról. Kiemelték, hogy legtöbb esetben a diagnózis a non-invazív módszerekkel felállítható és nincs szükség a katéteres invazív vizsgálatokra. Mindkét nap végén gyakorlatias panel esetmegbeszélések voltak, amiből a hallgatóság is aktívan ki tudta venni a részét. Számomra megerősítést nyert, hogy bár hazánkban az oxybutynin-en kívül minden egyéb gyógyszer egyedi engedély köteles (solifenacin, mirabegron, alpha-blokkolók...), de érdemes foglalkozni a használatukkal. A solifenacint mi is már számos betegnél használjuk, remélem a közeljövőben be tudunk majd számolni az eddigi tapasztalatainkról. Számomra újdonság volt, hogy a detrusor túlműködés csökkentésére és a hólyagkapacitás növelésére használt botulinum toxin suburothelialis injektálásának hatásmechanizmusa döntően szenzoros, afferens úton működik és nem a motor oldalon.
Az uroterápiát illetően a legátfogóbb előadás a gyermekkori viselkedés terápiáról hangzott el. A Minze rendszert forgalmazó cégtől egy PhD hallgató átfogó előadást tartott az otthon alkalmazható megfelelő folyadék bevitelre és vizelésre figyelmeztető rendszerekről, az otthoni az önellenőrzést segítő flowmetriás eszközökről és ezek egymáshoz való integrációjáról.
https://minzehealth.com/product/homeflow_bph_monitoring_at_home/
A medencefenék fizioterápiáról és a biofeedback-ről sajnos csak érintőlegesen esett szó. Úgy vettem észre, hogy ezekben az országokban ezek rendelkezésre állása teljesen természetes és magától értetődő (ahogy az uroterápiás nővér, a pszichológus, játék terapeuta is...).
Volt előadás a neurogén hólyagról. Sajnos úgy tűnik, hogy az intrauterin végzett velőcső rekonstrukciós műtétek, bár csökkentik a VP shunt igényt és javítják a motor funkciót – melyek nagyon fontos eredmények -, de urológiai szempontból úgy tűnik nem jobbak az eredmények. A beteg jelentős részénél neurogén húgyhólyag dysfunctio alakul ki, ezért a proaktív management (korai katéterezés beállítás, rendszeres urodinámiás vizsgálat, antikolinerg kezelés...) nem hagyható el.
Végül a tranzíció is szóba került. Hollandia példa értékű ebben a tekintetben, ami főleg annak is köszönhető, hogy az urológiai centrumokban a felnőtt és gyermek urológusok egy intézményben, legtöbbször közösen dolgoznak. Tavaly év elején egy hónapot töltöttem Nijmegenben, az Amalia Children's Hospital Radboudumc gyermekurológiáján, ahol a meetingek közösek voltak a felnőtt urológiával, a gyakornokokon is osztoztak és számos esetben segítették egymást a műtétekben. Nem meglepő, hogy ez az előadás is onnan érkezett.
Összességében mozgalmas és inspiráló kurzus volt, amit minden gyermekurológia iránt érdeklődő kollégának tudok ajánlani. Érdemes követni az ESPU weboldalát.
Kardos Dani
2025. április 07.